A gyermekek rövidlátásának kezelése ma már nemcsak speciális szemüveglencsékről szól. Az iparág következő nagy lépése az lehet, amikor a viselési szokásokat, a fénykörnyezetet, a közeli munkavégzést és akár a szem egyéni biomarkereit is figyelembe veszik a kezelés megtervezésénél.

A myopia kontroll egyre személyre szabottabbá válhat

A myopia menedzsment jelentősége ma már széles körben ismert az optikai és szemészeti szakmában. A gyakorlati kérdések azonban továbbra is összetettek: miért működik egy adott lencsedesign nagyon jól a gyermekek többségénél, miközben másoknál kevésbé hatékony? Milyen szerepe lehet a biomarkereknek, a genetikának vagy a napi viselési szokásoknak?

A MAFO a Monte-Carlóban megrendezett EssilorLuxottica SWITCH Innovation Summit eseményen beszélgetett Arnaud Ribadeau Dumas szakértővel. Az interjú középpontjában a digitális iker, az okosszemüveg és a jövőbeli személyre szabott myopia menedzsment állt.

Mit jelent a digitális iker a myopia menedzsmentben?

A digitális iker egy valós rendszer virtuális, számítógépes leképezése. Az iparban ilyen modelleket használnak például gépek vagy repülőgépek szimulációjára, az orvostudományban pedig szervek vagy fiziológiai folyamatok modellezésére.

A myopia menedzsmentben a digitális iker célja, hogy ne kizárólag klinikai átlagokra épüljön a fejlesztés és a döntéshozatal. A szem anatómiai adatai, a tengelyhossz, a refrakciós adatok, a retina/fundus információk és az optikai képalkotási jellemzők alapján olyan virtuális modell jöhet létre, amely segíthet előre jelezni a rövidlátás alakulását, illetve tesztelni az új lencsedesignokat. (MAFO)

Gyorsabb fejlesztés virtuális klinikai vizsgálatokkal

Ribadeau Dumas szerint a digitális iker egyik legfontosabb előnye, hogy felgyorsíthatja az innovációt. Egy hagyományos klinikai vizsgálat előkészítése, a résztvevők toborzása és az egy-két-három éves utánkövetés együtt akár több évig is tarthat.

A digitális ikerrel ezzel szemben több lencsedesign és koncepció tesztelhető rövidebb idő alatt, még a valódi klinikai vizsgálatok előtt. A cél nem az, hogy a szimuláció teljesen kiváltsa a klinikai kutatást, hanem az, hogy a legígéretesebb megoldások kerüljenek tovább a valós vizsgálatokba. (MAFO)

Az első szint: a kezelésre adott reakció figyelése

A személyre szabás első lépése már ma is jelen van a gyakorlatban. Ha egy gyermek nem reagál megfelelően egy myopia kontroll lencsére, a szakemberek módosíthatják a kezelési stratégiát: például növelhetik a viselési időt, erősebb mikrolencse-megoldást választhatnak, vagy más technológiára térhetnek át.

Ribadeau Dumas ezt egy gyógyszeres példával magyarázta: ahogy egy beteg másként reagálhat különböző hatóanyagokra, úgy a gyermekek rövidlátásának progressziója is eltérően reagálhat különböző optikai megoldásokra. Ez már a személyre szabás első szintje.

A második szint: biomarkerek, genetika és profilalapú döntés

A következő fejlődési lépés az lehet, amikor a szakma jobban megérti, hogy ugyanazon kezelésre miért reagál a gyermekek nagy része jól, míg egy kisebb csoport kevésbé. A francia ötéves innovációs programban Ribadeau Dumas szerint már azonosítottak olyan tényezőket és biomarkereket, amelyek befolyásolhatják a kezelésre adott választ. (MAFO)

Ez a fajta mélyebb személyre szabás azonban még nem azonnali realitás. A szakértő szerint néhány évre még szükség lehet ahhoz, hogy a profil, a biomarkerek és a genetikai háttér alapján igazán pontos kezelési döntéseket lehessen hozni.

Kombinált terápia: szemüveglencse, atropin és kontaktlencse

A cikk kitér a kombinált kezelésekre is. Ribadeau Dumas szerint a myopia menedzsment gyakran myopia kontrollra tervezett szemüveglencsével indulhat. Amennyiben ez önmagában nem elég hatékony, második szintként atropin is hozzáadható.

Az orto-k kombinálása más kezeléssel gyakorlatilag nehezebb, hiszen a páciens éjszaka kontaktlencsét visel, nappal pedig sokszor nem hord szemüveget. Ezzel szemben a szemüveglencse és az atropin kombinációja egyszerűbb irány lehet. Ribadeau Dumas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bizonyos alkalmazások empirikusak, és nem minden indikációra áll rendelkezésre specifikus klinikai vizsgálat. (MAFO)

Mit adhatnak hozzá az okosszemüvegek?

Az EssilorLuxottica Stellest Smartglasses gyermekeknek szánt okosszemüvegei Kínában már elérhetők. Ezek egyik legfontosabb funkciója a viselési idő és a viselési minta mérése.

Ez szakmai szempontból nagyon lényeges, mert a myopia kontroll nem alkalmi kiegészítő, hanem kezelés. Ha a gyermek nem hordja eleget a szemüveget, csökkenhet a hatékonyság. Az okosszemüveg megmutathatja, hogy a gyermek napi 10–12 órát viseli-e az eszközt, illetve azt is, mely napokon vagy tevékenységeknél marad ki a kezelés. (MAFO)

Fényexpozíció és olvasási távolság mérése

A következő generációs okosszemüvegek várhatóan már a fényexpozíciót is mérhetik. A cél annak jobb megértése, hogy a különböző fénytartományok hogyan befolyásolják a myopia progresszióját, illetve hiányzik-e bizonyos fénykomponens a gyermek mindennapi környezetéből.

Egy másik fontos jövőbeli mérőszám az olvasási távolság lehet. A közeli munkavégzés és a hosszú, megszakítás nélküli olvasás szerepe jól ismert kérdés a myopia kapcsán. A puszta időtartam mellett azonban a minta is számít: más kockázatot jelenthet a kétórás folyamatos közeli munka, mint az, ha a gyermek rendszeresen szünetet tart. (MAFO)

Adatok, AI és szülői kommunikáció

Az okosszemüvegek egyik gyakorlati előnye az is lehet, hogy objektív adatokat adnak az ECP-knek és a szülőknek. Ha egy év után romlik a gyermek dioptriája, a szülő könnyen azt gondolhatja, hogy a lencse „nem működött”. Egy viselési mintát bemutató riport viszont segíthet megérteni, hogy a kezelés ténylegesen mennyi ideig volt jelen a gyermek napirendjében.

A MAFO-interjú szerint az anonim módon gyűjtött valós életből származó adatok, a Big Data és az AI felgyorsíthatják a tudományos megértést. Ehhez természetesen szülői hozzájárulásra és megfelelő adatkezelésre van szükség. (MAFO)

Piaci különbségek: Ázsia előrébb jár

A myopia menedzsment elterjedtsége országonként jelentősen eltér. Ribadeau Dumas becslése szerint Kínában a 6–14 éves gyermekek több mint 25 százaléka használ valamilyen myopia menedzsment megoldást, és azok aránya, akik életük során már használtak ilyet, nagyjából 30–40 százalék lehet.

Egyes ázsiai országokban szintén 30–40 százalék körüli penetrációról beszél, míg például az Egyesült Királyságban vagy Németországban ez az arány még közelebb lehet a 10 százalékhoz. Az eltérések mögött szakmai struktúra, szabályozás, biztosítói finanszírozás és piaci szereplők aktivitása is állhat. (MAFO)

Szakmai kontextus

A myopia menedzsment fejlődése közvetlenül érinti az optikusokat, optometristákat és optikai üzleteket. A jövőben nem elég pusztán eladni egy speciális lencsét: egyre fontosabb lesz a viselési szokások követése, a szülők edukációja, az adatalapú kommunikáció és a személyre szabott kezelési útvonalak megértése.

Az okosszemüveg és a digitális iker azt jelzi, hogy a gyermekek látásgondozása egyre inkább technológiai, adatvezérelt és hosszú távú menedzsmentfeladattá válik. Azok az optikai szereplők, akik időben megértik ezt az irányt, erősebb szakmai pozíciót építhetnek a gyermeklátás és a myopia kontroll területén.

Forrás és hivatkozás

Az Optiq optikai magazin cikke a(z) MAFO által közölt anyag alapján, magyar szakmai szerkesztéssel készült.

Eredeti cikk megnyitása: Smart glasses and digital twins in myopia management